Miért van szüksége a régészetnek az ARIADNE-ra?
A kutatásaik során a régészek nagy mennyiségű anyagot vizsgálnak meg, ezek egynémelyikét mások találták és azokat múzeumokban őrzik, de sok tárgyat újonnan találnak a feltárások során. A “kincseknek”, amelyeket a régészek felfedeznek –természetesen kevés kivételtől eltekintve –, gyakran nincs vagy csak kis értékük van, mivel az értékük abban a tudásban rejlik, amelyet a múltunkról hordoznak. A régészet értelmezi a lelőhelyeken feltárt maradványokat, vizsgálja a köztük lévő kapcsolatokat és az emberi múltról új következtetéseket von le. Ilyen módon a régészeti feltárás rengeteg dokumentációt eredményez, amelyek részletesen tudósítanak arról, hogy melyik réteg mit tartalmaz, és a különböző leletek és maradványok milyen kapcsolatban vannak egymással.
Az ilyen dokumentációk leírásokat (pl. kutatók által írt feljegyzéseket arról, hogy mit találtak), a feltárás kivitelezésének minden egyes fázisában készített képeket, és rajzokat tartalmaznak, továbbá azt, hogy miket fedeztek fel az egyes rétegekben, illetve az adott régészeti lelőhely alaprajzait, amelyek kapcsolatot teremtenek a lelőhely különböző részein talált maradványok között, mint például egy őskori település esetén. Ezáltal a régészeti feltárás gyakran válik a múlt emlékeinek összetett leírásává, így nem sokban különbözik attól, ahogy a vakáció alatt gyakran fényképeket és feljegyzéseket készítünk, hogy az otthon maradt barátainknak és rokonainknak beszámoljunk tapasztalatainkról, és egyszersmind újra felidézzük a nyaralás emlékeit.
Minden régészeti kutatást az a kérdés vezérel, hogy mi az, ami, legalább részben, megoldódik a múlttal kapcsolatos kérdések közül a kutatási tevékenység során. Néha a kérdés egyszerű: Mi található itt? Ez különösen akkor történik, amikor építkezési munkák folynak: egy autópálya, új vasút, vagy új ház építése, amely során szükséges meggyőződni arról, hogy a munkálatok során nem semmisült-e meg fontos információ. A legtöbb országban ezekről a munkákról publikálatlan jelentés születik, amelyet gyakran a helyi múzeumok őriznek és nehéz hozzájuk jutni.
Végezetül mind a tervezett feltárások, amelyeket sajátos kutatási kérdések vezérelnek, mind a megelőző feltárások, melyek véletlenszerű felfedezéseket produkálnak a feltárások során, nagy mennyiségű dokumentumot eredményeznek. Az ilyen dokumentációk egy végső feltárási jelentésben egyesülnek, amely a kiválasztott célra összpontosít és mellőz minden olyan régészeti információt, amely nincs közvetlen kapcsolatban a munkával. Ugyanakkor az ilyen dokumentációk minden más olyan dologról is tartalmaznak információt, amely a feltárás során előkerült, ezek az információk pedig fontosak – ha az információ elérhető – amikor más kutatók eltérő céllal akarják újra felhasználni.
Manapság a legtöbb régészeti adat digitalizált és egyre gyakrabban online is elérhető, amely könnyebbé teszi hogy más kutatók fontos információkhoz jussanak, beleértve azokat az adatokat is, amelyek nem kerülhetnek be a végső összesített jelentésekbe. A publikálatlan, ú.n. szürke irodalmak jelentősége, hogy több európai országban ezek egyre gyakrabban elérhetők online. Online hozzáférést általában kormányzati szervek biztosítanak, vagy pedig specifikus adattárak és repozitóriumok: az egyik ilyen fontos intézmény az ADS (Archaeology Data Service a Yorki Egyetemen) az Egyesült Királyságban, de vannak más intézmények Európa és a világ más részein is, mint például a Digital Antiquity kezdeményezés az Egyesült Államokban. Ezek a repozitóriumok nem csak hozzáférést biztosítanak az új jelentésekhez, hanem arra is törekszenek, hogy megmentsék a régészeti szürke irodalmat a megsemmisüléstől, vagy attól, hogy papír dossziéban, floppy lemezen, CD-n, vagy polcon felejtett merevlemezen maradjanak.
2012-ben számos repozitórium tartalmazott digitális régészeti dokumentációt Európa szerte, amelyek közül néhány online is elérhető volt. Mindazonáltal ha egy kutató egy bizonyos információt akart megtalálni, ezt nem tehette meg egyetlen kereséssel: a keresést minden egyes repozitóriumban meg kellett ismételnie, amelyek különböző rendszerűek és különböző adatstruktúrával rendelkeznek, a különböző nyelveket már nem is említve. Továbbá, csak azért mert valami online elérhető, nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is található: egy hatékony keresőrendszer kialakítására volt szükség. A Google nem hatékony segítség ebben, mivel különböző témájú linkeket kínál fel, amikben csak a keresett szó közös. Például a balta angol megfelelője az “axe”, melyre közel 300 millió találatot ad ki, ami nem igazán hasznos egy régésznek, mert kilistázza a borotválkozó és kozmetikai termékeket, a modern acél szerszámokat, a játékokat és a szoftvereket is. Nagyon nehéz adatot találni a régészetileg releváns tárgyról, amelyet az emberiség több ezer éve készített, hogy fát hasogasson, fegyverként vagy rituális szimbólumként használja.
Ez kihívást jelentett az ARIADNE számára: egyrészt az a felismerés, hogy rengeteg hasznos információ még mindig felhasználatlan a régészeti dokumentációkban, másrészt a technológiai lehetőség, ami lehetővé teszi az információk elérhetőségét, továbbá az adattulajdonosok hajlandósága, hogy ezeket az információkat megosszák másokkal. Ugyanakkor olyan nagy mennyiségű információ áll rendelkezésre, hogy lehetetlennek tűnt a megfelelő információk megtalálása. Ezek a tényezők rávilágítottak a problémákra, de egyben a lehetőségre is. Az ARIADNE partnerség megoldást kínált erre a problémára és a kivezető útra, mely során Ariadne fonalát használva kijuthatunk ebből a nehéz helyzetből.
Fedezze fel az ARIADNEplus partnereit, az általuk javasolt megoldásokat és hogy miért fontos ez a társadalomnak.
Az ARIADNEplus partnerség
Az ARIADNEplus-ban 41 partner intézmény vesz részt 23 európai és 4 Európán kívüli országból.
ARIADNEplus a kutatók támogatására jött létre, de hisszük, hogy fontos és hasznos az örökségvédelmi intézmények és örökségvédelmi szakemberek és a társadalom minden tagja számára.
Tekintse meg, hogy az Ön országából mely intézmény vesz részt az ARIADNEplus programban.
Az ARIADNEplus megoldás
A régészek igényeinek kielégítésére először az ARIADNE, most pedig az ARIADNEplus hatékony megoldást fejlesztett ki. A projekt létrehozott egy portált (www.ariadne-infrastructure.eu/portal/) egy online elérhető, régészeti adatokat tartalmazó katalógussal. Ebben a katalógusban lehet keresni kulcsszóra, időre/időszakra és/vagy helyre.
Az adatok ugyanakkor az adattulajdonosoknál, a résztvevő intézményeknél találhatók. Amikor a felhasználó az ARIADNE portál adatait böngészi, egy olyan linken keresztül jut el a neki megfelelő információhoz, amely az adatot szolgáltató intézményhez viszi. Így a katalógus hasonló módon működik, mint a Google, de csak a régészek által kialakított fogalmakat használva a régészeti adatokra vonatkozó találatokat tartalmazza. Szintén fontos a többnyelvű megközelítés: az ARIADNEplus többnyelvű szótárt alkalmaz a fogalmak és a különböző nyelveken írt dokumentumok keresésére.
Továbbá, ugyanez a portál további eszközöket is tartalmaz az adatok elemzésére: képek és 3D modellek nézhetők meg, ezekből vetítést készít. Szöveget elemez, hogy automatikusan tárgymutatót hozzon létre, személyes megjegyzések hozhatók létre, vagy tematikus térképek jeleníthetők meg (például minden bronzkori lelőhely a térségben) stb.
Ily módon a kutatók nem csak azt az információt találják meg amit keresnek, hanem az adatok tanulmányozásával különböző adat forrásokat kombinálhatnak a kutatási cél elérése érdekében, és így új kutatási eredményeket hozhatnak létre.
Miért fontos az ARIADNEplus a társadalomnak?
A társadalomnak közvetett előnye származik az ARIADNEplus tevékenységéből: az előző kutatások eredményeinek újra felhasználásával növeli a régészeti kutatás hatékonyságát az új kutatásokban. Továbbá elkerüli a párhuzamos munkát és megtakarítást eredményez. Az ARIADNEplus ösztönzi az adatok újbóli felhasználását: a legtöbb kutatást közpénzből finanszírozzák, így az eredmény az adófizetőket is megilleti és ezt az eredményt meg kell osztani más kutatókkal is.
Habár az ARIADNEplus létrehozása rengeteg anyagi befektetést igényel (fontosságát elismerve támogatta az Európai Unió), a jövőbeli fenntartása viszonylag olcsóbb lesz, a költségen a résztvevők osztoznak.
Amellett, hogy az ARIADNEplus nagyon hasznos a kutatók számára, fontos szerepet játszhat a régészeti örökség kezelésében és megőrzésében, támogatva az ezért felelős intézményeket. A kulturális örökség kulcsfontosságú tényező a nemzeti indentitásban és gazdasági erőforrás is, mivel fontos a kulturális turizmus számára, hiszen a turizmus bevételeinek 40%-a ebből a forrásból származik.
A történelem és a régészet iránt érdeklődőket szintén várja az ARIADNEplus: ugyan elsősorban szakmai célokra lett kitalálva, mindenki számára nyitott és felhasználóbarát felülete megkönnyíti a használatot, például az érdeklődők felfedezhetik mi történt a múltban a lakhelyükön.